2022. január 29-én Doni-emléktúrát szerveztünk a gimis diákok részvételével. A túra az abonyi szolnoki úti temetőben található emlékműtől indult. Itt gyertyagyújtással emlékeztünk a Hősökre. Megindító volt látni, ahogy a résztvevő diákok az emlékmű előtt csendben állva adtak tiszteletet a fagyban és hóban értelmetlenül odaveszett katonáknak.
8 órakor nekiindultunk. A Nyári Pál utcán végig, át a Tószegi úti vasúti átjárón, ott jobbra a földúton a vasút mellett, majd kb egy km megtétele után balra fordultunk a tanyák, és tanyákból kirohanó kutyák között (szerencsére, amelyik kutya ugat, nem harap). Még egy km, és jobbra fordultunk, át a Tetétleni úton, egyenesen a Perje-csatorna felé, majd egy beton hídon át Perjén. Itt már kb 8 km-nél jártunk.
A Nap sütött, csodálatos időnk volt. A kopár, tavaszra készülő mezőkön és szántóföldeken riadt, akár ötven egyedből álló őz rudlik verték fel a port, a földön lapuló vadnyulak tőlünk két méterre ugrottak fel, és cikáztak tova.
Törtelre beérve már túl voltunk a 14. km-en. A település központjában a háborúk áldozatainak emlékére állított emlékmű előtt csendes tisztelettel megigazítottuk a szél által elgördített koszorúkat. Itt a többség a túrát befejezte, családtagok, ismerősök vitték haza a diákokat. Kivéve kettő elszánt 11. c osztályos tanulót, akik a visszautat is vállalták. Kettő órára értünk vissza a kiindulópontra 24 km megtétele után.
Megtapasztalhattuk, milyen lehetett a fagyos hidegben, rossz felszerelésben fázva helytállni, hiszen emléktúránkon nem volt hideg, viszont ha rosszul választottuk meg a felszerelést, bizony kellett néhány nap ahhoz, hogy a lábaink kiheverjék a megpróbáltatásokat.
Jövőre újra megszervezzük! Remek nap az olyan, amikor a diákok és a tanárok nem az iskola keretei között dolgoznak együtt, hanem közös erőfeszítéssel érnek el közös, de szorosan iskolai célt. Ilyenkor nem a diák és a tanár túráznak, hanem fiatalabb és idősebb emberek együtt szereznek élményeket. És ez óriási különbség.
Dr. Balangó László