A tanév kezdete egy szuper kirándulással indult, gólyatáborban vehettünk részt Salgóbányán.
Az út elején, a buszon még mindenki megilletődve és kíváncsian várta, hogy milyen lesz. Egy kicsit hosszú volt az oda vezető út, de a jó társaságnak köszönhetően gyorsan eltelt.
Ahogy megérkeztünk, még nem tudtunk kipakolni a buszból, így elindultunk túrázni a közeli erdőbe. A terv az volt, hogy átsétálunk az erdőn keresztül Somoskőre. Olyan utakon mentünk, ahol turisták nem nagyon járnak. Út közben megálltunk a Bánya-tavat megnézni, ahol régen még követ bányásztak. Lementünk a tó partjára, ahol kacsáztunk a kavicsokkal a víz tetején. Hol az erdőben, hol pedig a pusztában sétáltunk követve a turista útvonalat. A hangulat séta közben egyre jobban fokozódott, mivel kezdett feloldódni mindenki. Jókat beszélgettünk és észre sem vettük, hogy idő közben elértük a vár lábát. A faluból nézve gyönyörűen kimagaslott az erődítmény, melyhez nagyon meredek út vezetett fel. A vár alján lévő pihenőben, újra töltöttük a kulacsainkat és ettünk pár falatot, a kilátás gyönyörű volt. Lementünk a vár azon részére, ahonnan a háborúk alatt lőttek az ellenségre. Kiálltunk a bástyára, ahonnan majdnem körbe láttuk az egész alattunk elterülő területet, majd felmentünk a toronyba, ahol körbenézve, már nem volt olyan szép a kilátás, mint a bástyáról. Miután mindenki kigyönyörködte magát, elindultunk tovább túrázni. A vár lábánál voltak a Bazaltorgonák, melyek nagyon érdekesek voltak. Mentünk lefelé a hegyről a Macskalyuk bánya felé vezető úton, amikor elkezdtek gyűlni a felhők a fejünk fölött. Mielőtt odaértünk volna a célhoz eleredt az eső és vissza kellett fordulnunk. Mire visszaértünk a Somoskői várhoz mindenki csurom vizes lett, ezért megkértük a buszvezetőnket, hogy jöjjön el értünk. A megázás ellenére mindenki jól érezte magát ezen a kis túrázáson.
A táborba érve, az eső elállt és már elfoglalhattuk a faházainkat. Ezután szabad foglalkozás következett, páran fociztunk kint az udvaron, többen bent voltak az ebédlőben és csocsóztak. Vacsora előtt még egy kis kártyázásra is jutott idő, amelyben Brigi néni is részt vett.
A finom vacsora után, nagyon érdekes és vicces csapatépítő játékok következtek. Egyik osztálytársunknak aznap volt a születésnapja és felköszöntöttük őt, ettünk tortát és beszélgettünk.
Drávay tanár úr is elkísért bennünket a kirándulásra. Éjszaka páran felmentünk a Salgói várba Brigi nénivel és a Tanár úrral. A várba vezető út elég meredek és csúszós volt, de nem állíthatott meg minket semmi. Az éjjeli kilátás nagyon szép volt a kivilágított városok és falvak miatt.
A reggeli ébredéskor nagy köd fogadott bennünket, az orrunkig is alig lehetett látni. Délelőtti programként az éjjeli csapattal nappal is megnéztük a várat. Nappal a túra szebb volt, bár a köd miatt mikor felértünk nem nagyon láttunk semmit, ahogy lenéztünk teljes fehérség látszódott. Felmentünk a toronyba és a vár háta mögötti leomlott falhoz is kimásztunk. A nagy köd ellenére is lélegzetelállító volt. Lefele menet a várból egy hosszabb, de gyönyörű úton sétáltunk.
Visszaérkezésünk után összepakoltunk és elindultunk hazafelé, az ebédünket a Mc’Donaldsba fogyasztottuk el. A buszban nagyon jó hangulat volt, szerintem mindenki, aki ott volt jól érezte magát, s összekovácsolódott a kis csapatunk.
Köszönjük szépen ezt a lehetőséget!
Benedek Gyula 9.Ny.