Minden Szülő szeretné a legjobb helyen tudni gyermekét a nyári szünetben.
Olyan programot, tábort keres, ami nagy élményt nyújt, felejthetetlen és kicsit formálja is a táborlakókat.
Iskolánk a KatonaSuli program keretében lehetőséget biztosít azoknak a tanulóknak, akik érdeklődnek a katonai pálya iránt, hogy szabadon választható tantárgyként tanulhassák a katonai alapismereteket.
Az elméleti órák mellett gyakorlati oktatáson is részt vehetnek, és nyaranta jelentkezhetnek katonai táborba is.
Idén is részt vettek diákjaink ilyen táborban, íme néhány beszámoló:
Én az első turnusban mentem, ami július 17- 21- ig tartott, azaz hétfőtől péntekig. Sátorban voltunk elszállásolva, mert a körletekben amerikai katonák voltak. 6 fős sátrakban aludtunk, amikben általában kimaradt egy ágy. Teljesen olyan érzést keltett a sátor és a ruházat, mintha tényleg mi is katonák lennénk. A kiképzők nagyon segítőkészek voltak. Eleinte féltem, hogy milyen lesz a társaság, de napról napra egyre inkább úgy viselkedtünk, mint egy igazi század. Nehéz volt megszokni, hogy mindenhova vinni kell magunkkal a gépkarabélyt és mindent parancsra kell teljesíteni.Emberpróbáló volt, hogy egész nap az izzadt gyakorló ruhában kellett lenni, tűző napon abban állni vagy sétálni. Nem mondanám, hogy lett volna könnyű része a tábornak, hiszen minden új volt nekem. De talán a fegyverszétszedés volt az, amihez nem kellett megerőltetni magam. A legélvezetesebb a repülés volt. 3 csoportra osztottak minket és kb. 20-25 percet repült mindenki. A táborban olyan élményekkel és tudással gazdagodtam, amit soha nem felejtek el, ha lehet még inkább beleszerettem a katonai életbe és remélem, még lesz rá alkalmam visszamenni.
Kis Kitti leendő kinizsis diák
Július 24-én, hétfőn reggel 9 óráig kellett beérnünk a laktanya területére, ahol már a kapuban katonák vártak. Elkérték a nevünket, majd miután ellenőrizték, hogy rajta vagyunk-e a listán, beengedtek minket, ahol várnunk kellett az eligazításra. Hosszú várakozás után elindultunk a ruházatért, a paplanért, a málhazsákért illetve a párnáért. Miután megkaptuk a felszerelésünket, melyre nagyon oda kellett figyelnünk a héten, alaposan átnézették velünk, mindenkinek minden rendben van-e.
Miután végeztünk a leltárral, elindultunk kisebb szakaszokra osztva a tábor helyszínre, ahol 9 darab katonai sátor várt minket. A sátrak 6 fő részére voltak berendezve, ám szorosan akár 10 fő is elfért volna bennük. Miután lepakoltunk, felöltöztünk, megmutatták, hogyan kell a sátornak kinéznie, majd kezdődött is a megnyitás. Zászló felvonással kezdtünk, majd a köszöntőbeszéd következett.
Kedden megtanulhattuk, hogyan kell szét – és összeszerelni a MH-nél rendszeresített fegyvereket. A PKM-et, az AK 63D-t, illetve a P9RC-t.
Aki bevállalós volt, még időre is csinálhatta. A tábor ideje alatt a kiképzők nagyon segítőkészek és határozottak voltak, folyamatosan figyeltek arra, hogy mindenki kellőképpen hidratált-e, észre sem vettük, de naponta fejenként megittunk legalább 4-5 liter vizet.
A legkülönlegesebb esemény, talán az volt, hogy személyesen látogatta meg a 2. váltásban résztvevő fiatalokat Dr. Simicskó István, honvédelmi miniszter.
Szerdán korán reggel már izgultunk, ugyanis tudtuk, ma lesz a menetgyakorlat. Miután elkészültünk, összeszedtük magunkat és elmentünk megreggelizni, majd miután mindenki evett, kis pihenés után elindultunk a menetgyakorlatra. A laktanya repterét kívülről megkerülve meneteltünk 4 szakaszra bontva. Az út hossza a tévhitekkel ellentétben 10 km volt, azonban a nagy melegben ez is eléggé lefárasztott minket. A célunkhoz érve, aki szeretett volna, kicsit olvashatott, ugyanis érdekes dolgokat lehetett megtudni a közeli domb tetején elhelyezett emléktáblákról. Pihenés közben egy ritka esemény részesei lehettünk, ugyanis 3db Mi-17T helikopter kötelékrepülést hajtott végre, melyet a kiképzők is rég láttak. Visszatérve a menetgyakorlatból, mindenki fáradtan kihasználta az 1 órás pihenőt. A legtöbben aludtak, aki viszont nem bírt aludni, az vagy a kiképzőkkel beszélgetett, vagy csak pihent az ágyban.
Csütörtök volt az a nap, amit talán mindneki várt, ugyanis ezen a napon volt a lövészet, illetve a mindenki által várva várt paintball, melyben 5 fős csapatokat alkotva mérhettük össze tudásunkat.
Péntek volt az utolsó napunk, ám sokaknak a legemlékezetesebb, ugyanis (az alezredes szavaival élve) abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy egy Mi-17T csapatszállító helikopterrel repülhettünk. Mindenki nagyon izgult, volt aki félt, de mindenkinek tetszett a helikopterezés. Ezután visszamentünk a tábor területére és könnyes szemmel búcsút vettünk kis körleteinktől. Miután mindenki kellőképpen búcsúzott, jött a tábor zárása. Tiszteletadás, zászló levonás, az ajándékok kiosztása és a záróbeszéd.
Nagyon emlékezetes és élményteljes tábornak voltam részese és remélem, jövőre is lesz lehetőség résztvenni ezen a táboron.
Dékány Harold 9.c
